Hírek - Dubai és Abu Dhabi

	+ Részletek...

	+ Részletek...

Abu Dhabi-ról - EAE

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) az egyik olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabi-t, Ajman-t, Dubaj-t, Fujeira-t, Rász el-Haima-t, Sardzsa-t és Umm al-Quwain-t. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.

Az 1960-as évek elején olajat fedeztek fel Abu-Dzabiban. Ezután gyors egymásutánban követték egymást azok az események, amelyek a sejkségek szövetségére, a mai ország megalapítására vezettek. 1967-ben Zajed bin Szultán al-Nahyan lett Abu Dhabi uralkodója. Ugyanekkor a britek kezdték elveszíteni olajipari beruházásaikat az amerikai olajvállalatok javára szerződések révén.

Az emirátusok sejkjei úgy döntöttek, hogy egy tanácsot állítanak fel, amely összehangolja közös érdekeiket. Megalapították a Szerződéses Államok Tanácsát. A Tanács az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásakor befejezte működését.

1968-ban az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy felszámolja szerződéses együttműködését a hét szerződéses sejkséggel, valamint Bahrainnal és Katarral, és megszünteti felettük védnökségét. Ez a kilenc állam alapította az Arab Emirátusok Unióját, de 1971 közepén képtelenek voltak megállapodni az unió alapszabályaiban. Közben a brit szerződéses kapcsolat lejárt azon év decemberében. Bahrain 1971 augusztusában lett független, Katar pedig szeptemberben. A védnökségi szerződés lejártakor, 1971. december 1-jén, a többi állam is függetlenné vált.

Abu-Dzabi és Dubaj uralkodói úgy döntöttek, hogy unióra lépnek. Alkotmányt dolgoztak ki. A többi öt emírség uralkodóit is meghívták egy találkozóra, és felszólították őket a csatlakozásra. A két alapító uralkodó megállapodása alapján Adi Bitar írta az alkotmányt 1971. december 2-án. Aznap a Dubajban, a sejk vendégházában négy másik emirátus is beleegyezett, hogy megalapítsák az Egyesült Arab Emirátusokat. Ras al-Khaimah később csatlakozott, 1972 elején..

A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP becsült értéke 21 100 USD körül van. A kivitel 45%-át kizárólag a kőolajtermékek teszik ki. Ezek nagy részét Japánnak, Szingapúrnak adja el. Gépipari termékeket és élelmiszereket importál, főleg az USA-ból. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Kitűnőek a vállalkozási feltételek, rengeteg az offshore cég, számuk évről évre növekszik. A kedvező feltételek miatt olyan nemzetközi cégek telepedtek le, mint a Reckitt Benckiser, Unilever, Alstom, Acer, Aiwa, ABB, BenQ, Daimler Chrysler, Goodyear, General Motors stb. Virágzik a turizmus (kedvező időjárás, tengerpart, keleti kultúra), a kereskedelem (kedvező földrajzi fekvés), a bankszektor, az ipari szektor és természetesen az ingatlanpiac! Minél nehezebb helyzetben van a világ többi része, a vállalatok annál inkább keresni fogják az ilyen régiókat, mint ez az ország: adómentesség, jó infrastruktúra, olcsó munkaerő, könnyen teljesíthető piacra lépési feltételek. Az Emirátusok továbbra is biztosítani fogja ezeket a feltételeket: egyre újabb és újabb ipari területeket nyitnak, valamint a szabadkereskedelmi zónában 50 évig garantált adómentességet biztosítanak!